Ayahuasca mozi

Bejegyzés szerzője: Horváth Lajos

„Az ayahuasca fogyasztója olyan helyzetben van, mint az a személy, aki filmet vagy éppen színdarabot néz; egy fikcionális világban találja magát. Ebben a világban a történet uralkodik.” Az ayahuasca egy „multidimenzionális esztétikai élmény: „Egy olyan világ, amely egyszerre bennem van és körülöttem.” In: Beny Shanon: The Antipodes of the Mind.

Különös önreferencialitás rejlik abban, ha megfelelő metaforát keresünk egy olyan tudatállapot leírására, amely alapvetően szimbolikus és metaforikus megnyilvánulási formákból áll. Beny Shannon mégis ezt az utat választja annak érdekében, hogy valamiképpen láttassa, megjelenítse az ayahuasca élmények narratív és vizuális sajátosságait azok számára is, akik nem élték át az élményt. Shannon szerint az ayahuasca vízió egy olyan film vagy színdarab, ami képes teljes mértékben magával ragadni, magába szippantani a megfigyelőt. A transzállapot kezdetén a fogyasztó csupán megfigyelő. Később azonban a vízió erőteljessé válik, egy olyan színdarabhoz hasonlít, amelyben a szereplők lelépnek a színpadról és megközelítik a nézőt. Majd a megfigyelő is a történet szereplőjévé válik; de extrém esetekben akár szereplővé és rendezővé is válhat ugyanabban a vízióban. Shannon szerint az ayahuasca élmények nem csupán valóságosnak látszódnak, hanem bizarr módon olykor még „valóságosabbak a valóságnál”, amennyiben valóság alatt mindennapi észleleti világunkat értjük. Az ayahuasca sajátossága a megjelenítésben rejlik: „egy olyan időgép, amellyel megfigyelhetjük a múltbéli és talán a jövőbeni eseményeket, olyan élénkséggel, mintha a jelenben játszódnának le.” Ebben a furcsa világban – a filmhez hasonlóan – a jelentés az élményből és a narratív struktúrából bontakozik ki.

by Pamlo Amaringo